Egy, a számomra nagyon kedves sebész, az édasapám vicces  mondása, hogy a megyében kétfajta ember létezik, az egyik akit már megoperált, a másik pedig akit majd meg fog operálni. Ez a vélemény sokat elmond arról a tényről, hogy az életünk során miként  kell viszonyulnunk az orvosi beavatkozásokhoz. Ez jellemző  egyben a szájsebészeti, vagy fogászati beavatkozásokhoz való kapcsolatunkra is.

Nos, a cikk elolvasása előtt, most, mérje meg pulzusát…

Fogorvosként tapasztalom, hogy gyakran csak a szakmám említése másokban stressz  érzetet kelt. Ilyenkor  a  beszélgetőpartnereim  zavarba jönnek, szinte érezhető ahogy az eddigi fogászati, netán szájsebészeti tapasztalataikat  gondolatban felelevenítik. Nehéz sajnos ezeket az eseményeket pácienseinknek kellemes emlékként elraktározni és ezt ilyenkor a testbeszéd segítségével  a tudtunkra is hozzák.

Talán a legsúlyosabban beivódott kellemetlen emlékek a gyermekkorban átélt kezelésekből származnak (egy plafonig felcsempézett rendelőben az unatkozó asszisztencia és a testes kávészagú doktor akaratunk ellenére szúró, éles fájdalmat okoz többször, egymás után).

…és most jöhet az újabb pulzusmérés. Van változás?

Ennek ismeretében nem kétséges , hogy mindkettőnknek nehéz dolga van.  Nehéz dolgom van, hiszen fel kell törnöm a félelem okozta gátakat és ebben az állapotban kell Önt döntésre bírnom.  És persze Önnek is nehéz dolga van, hiszen a kellemetlen emlékek megléte mellett újabb  nehézségekkel kell megküzdenie.

Az eddigiek ismeretében szinte kész csoda , ha valaki bevállal egy szájsebészeti procedúrát!

A jó hír az , hogy nem mindenkinél  tapasztalunk ilyen szélsőséges reakciókat.  Alapvetően több egymást követő fájdalommentes kezeléssel  elérhetjük, hogy  Ön szorongás nélkül fogadja a beavatkozásainkat. Abban az esetben, ha jelentős félelmet tapasztalunk feltétlenül szükséges a stressz oldása! Ennek a jelentősége nem csak abban áll, hogy oldottabb hangulatban éli át  a beavatkozást, hanem tudnunk kell hogy stressz a fájdalomtűrő képesség  csökkenését okozza.

Ha Ön szorong, hamarabb jelez fájdalmat, és a gyakran fájdalommal nem járó kezelést is fájdalmasnak él át.  Ekkor a teendő: a stressz oldása.

Milyen megoldások léteznek?

Hasznos megoldás lehet a hipnózis, vagy pszichotherápia , viszont  a mindennapi fogászati praxisokban ezek elérhetősége nem  életszerű. Ezzel szemben a rendelőben adható gyógyszeres  stresszoldás kézenfekvő megoldásnak tűnik.  Ez  történhet egyszerű nyugtató gyógyszerek kezelés előtti adagolásával,  vagy ezen felül  kiegészítő anesztézia alkalmazásával. Ez a gyakorlatban azt jelenti , hogy akár szájon át adott , akár aneszteziológus szakorvos segítségével  intravénásan adagolt szedatív szerekkel érjük el  a kívánt hatást.  Ez utóbbit elsősorban nagyobb szájsebészeti beavatkozásoknál, illetve teljes fogívet érintő nagy kezeléseknél alkalmazzuk.

Ha jól döntünk  és  felismerjük a szorongást, a félelmet és a stresszt, akkor elérhetjük, hogy a kapcsolatunk a beteggel ne csak egy alkalmi, gyors beavatkozást jelentsen, hanem egy teljes szájüregi helyreállítást,  vagy akár egy életre szóló fenntartó kezelést.