+
Parodontológia – egy túl csendes szakterület a fogászatban
A parodontológia a fogorvoslás egyik fontos ága, mégis kevés szó esik róla. Sokan nem is hallottak arról, hogy a fogágybetegség gyógyítható, ráadásul ehhez speciális, erre a területre szakosodott orvos is rendelkezésre áll. A Dentrip Fogorvosi Központban Dr. Szűcs Ilona a parodontológus szakorvos, aki 2015 óta tagja csapatunknak. A szakterülettel kapcsolatos kérdéseket, dilemmákat az ő közreműködésével foglaltuk össze.
Mi a parodontológia?
A parodontológia a fogágybetegség megelőzésével és kezelésével foglalkozó fogászati szakterület. A fogágy magában foglalja a fogíny, a foggyökér cementállományát, a foggyökér körüli kötőszövetet és a fogat tartó csontot. A parodontológia célja a fogínygyulladás (gingivitis) és a fogágygyulladás (parodontitis) kezelése, valamint a fogak elvesztésének megelőzése.
Fontos! A tévhitekkel ellentétben a fogínygyulladás és a fogágygyulladás is kezelhető betegség, azonban ha elhanyagoljuk, akkor hosszútávon a fogak elvesztéséhez vezethet.
A fogínygyulladást általában baktériumok okozzák. Jellemző tünetei a fogínyvérzés, az ínyduzzanat és a pirosság. A fogágygyulladás a fogágy súlyosabb megbetegedése, hosszútávon a fogakat tartó szövetek pusztulásához vezet. Azért alattomos a betegség, mert a korai fázisban nem jár semmilyen fájdalommal. Csak hónapok, sokszor évek elteltével lehet ráharapáskor fájdalmat érezni, illetve a fogak elmozdulása is már egy késői szakaszban jelentkezik.
Nagy gond, hogy még mindig kevés fogorvos foglalkozik hazánkban speciálisan ezzel a szakterülettel. Ebből adódóan az elsődleges tüneteknek sem szentelnek akkora figyelmet, ami segíthetné az időben történő felismerést és a szakszerű kezelést. Ugyanis nem elegendő az ínyszéleknél eltávolítani a fogkövet, hiszen sok esetben az íny alatt is összegyűlik. A legtöbb szakember az íny színárnyalata alapján is meg tudja állapítani, hogy van-e az íny alatt is fogkő, a röntgenfelvételen azonban egyértelműen megmutatkozik. (Ezért is szoktuk kiemelni, hogy konzultáció előtt mindenképpen készüljön egy panorámaröntgen, ami a legkisebb elváltozások felismerésében is segíti a szakorvost.) Az első lépés tehát a rendszeres, alapos és szakszerű fogkőeltávolítás.
Mit lehet tenni, ha a gyulladás már kialakult és a fogkőeltávolítás nem segít?
Az íny alatti és feletti lepedéket, fogkövet és a gyulladt szöveteket el kell távolítani a fog és a gyökérfelszín környezetéből. Ez a beavatkozás a fogászati kürettálás, amelynek során egy speciális, éles, kanál formájú műszerrel, úgynevezett küretkanállal dolgozik a szakorvos. A folyamatnak két formája létezik: zárt és nyílt kürettálás.
A kezelés első lépése minden esetben a fogkőeltávolítás, majd a zárt kürettálás. A zárt kürettálás során nincsen szükség műtéti feltárásra. A beavatkozás szigorúan érzéstelenítés mellett, kézi eszközök segítségével zajlik. Súlyosabb parodontitis esetében, tehát amikor az ínytasak 5 mm vagy annál mélyebb, akkor nyílt kürettálásra van szükség. Ez kisebb műtéti beavatkozásnak számít, azonban a legtöbb esetben ezt is helyi érzéstelenítésben végzik. (Választható sedatio is, a beteg igényeihez igazodva, de nem szükséges.) Bizonyos esetekben szükség lehet célzott antibiotikum kezelésre.
Mindkét esetben fontos, hogy nem elegendő csak az alsó vagy csak a felső fogívet kezelni, a teljes szájra kiterjed a kürettálás, hiszen bakteriális betegségről van szó. Ha az egyik oldalt tisztítjuk csak, akkor a baktériumok nem tűnnek el, a terület könnyedén visszafertőződik. Mivel a kezelés túl hosszú lenne egyszerre, így gyakorlatban általában két nap alatt valósul meg a teljes tisztítás.
A gyógyulás folyamata és utókezelés
Kürettálást követően a fogíny duzzadt, érzékeny lehet, esetleg pár napig ínyvérzés is előfordulhat, de a gyógyulás viszonylag gyors folyamat. Azonban az utókezelésre komoly hangsúlyt kell fektetni, egyáltalán nem szabad elhanyagolni.
Az első konzultációs időpont a kezelést követő 8. hétben esedékes. Ekkor a parodontológus szakorvos végigméri a tasakokat, ellenőrzi, hogy megszűntek-e. Ha megszűntek, akkor kezdődhet az utókezelés, azonban, ha még vannak gyulladt részek, lehetséges, hogy újabb kürettálásra van szükség.
Amennyiben nincs szükség további beavatkozásra, úgy 3 hónap elteltével fogkőeltávolításra kerül sor. Ez akkor is szükséges, hogy ha a páciens úgy érzi, hogy nincs fogköve. E találkozó alkalmával a szakorvos azt is megállapítja, hogy a későbbi kezelések mikor válnak esedékessé. Először 4-5 hónapos intervallumokban lesz szükség rá, később pedig elegendő félévente. A fogínybetegségre nincs gyógyszer, így csak folyamatos fenntartó kezelések mellett előzhető meg az, hogy újra kialakuljon. Tudatos fogápolással, rendszeres, szakszerű fogászati konzultációval azonban sokat tehetünk azért, hogy ne alakuljanak ki ezek a panaszok.
